Szőlőmetszés

Miért szükséges a szőlőmetszés?

A szőlőmetszés nélküli tőke is terem, de nem művelhető. A szőlő termése szakaszos lesz, vagyis egyik évben alig vagy egyáltalán nem, a másikban túl sok termést hoz és gyenge minőséget ad. A szőlőfürtök túlságosan aprók lesznek.

A szőlő – erdei kúszónövény mivoltából adódóan – mindig a csúcsi részen fakad ki. A kuszán növekedő hajtások erősen beárnyékolják a fürtöket. Ha a szőlő növekedését nem irányítjuk, akkor gondozása néhány éven belül lehetetlenné válik.

A szőlőmetszés célja

A szőlőmetszés során távolítjuk el az egy év alatt képződött vesszőmennyiség nagy részét.  A szőlőmetszés során egyrészt szabályozzuk a termés mennyiségét és minőségét, másrészt a metszéssel irányítjuk a megfelelő tőkeforma kialakítását és fenntartását.

Mindkét művelet hosszú idő alatt létrejött termelési tapasztalatokon és a kísérleti munka folyamán kialakított szabályokon alapul.

Szőlőmetszés- és művelésmód

Az évente növekedett vesszők visszavágását nevezzük metszésmódnak.
A több éves részek kialakítását és fenntartását pedig művelésmódnak nevezzük.

A szőlővessző részei

A szőlőmetszés során az éves vesszőt vágjuk vissza, melyek a következő részekből állnak:

  • világos rügyek,
  • sárszem (sárrügy),
  • alapi rügyek,
  • szárcsomó (nódusz),
  • ízköz (internódium).

A szőlővessző megvastagodott részeit, ahol a világos rügyek helyezkednek el szárcsomónak, nódusznak (illetve népiesen bütyöknek nevezzük) nevezzük, a közöttük levő vesszőrész pedig az ízköz (internódium).
Az éves vesszők legalsó részén gyakran szabad szemmel alig látható apró rügyek helyezkednek el, ezek az úgynevezett alapi rügyek. Felettük egy vagy két fejlett rügy található, amelyeket sárszemeknek (sárrügynek) nevezünk.

Világos rügyek

A rendesen kifejlett rügyek, az ún. világos rügyek. A legalsó szárcsomók (nóduszok) a tenyészidőszak elején fejlődnek ki, amikor gyenge a hajtásnövekedés. Ezért jóval rövidebbek, mint a magasabban levő, későbben kialakulók. Rajtuk helyezkednek el a sárszemek. A világos rügy a legelső normálisan fejlett ízköz után található.

A szőlő termése majdnem kizárólag a világos rügyekből fakadó hajtásokon található. Ezért a szőlőmetszés hosszúságát az egy vesszőn meghagyott világos rügyek számával jelöljük:

  • Az 1-2 világos rüggyel rendelkező vesszőrészt rövidcsapnak,
  • a 3-5 rügyest hosszúcsapnak,
  • a 6-8 rügyest félszálvesszőnek,
  • az ennél hosszabbat szálvesszőnek nevezzük.

Terhelés

A szőlőtőkén metszéskor meghagyott világos rügyek összességét terhelésnek hívjuk. Attól függően, hogy a tőkére vagy területre számítva hány rügyet hagyunk meg, beszélhetünk

  • kicsi,
  • közepes
  • és nagy megterhelésről.

Szőlőmetszés módozatai

Ha a metszéssel nem akadályoznánk meg a felkopaszodást, a tőkék nem lennének művelhetők, és termékenységük is erősen csökkenne. Mindezek figyelembe vételével alakultak ki a különböző szőlőmetszés módozatok:

A szőlőmetszés kapcsolódó oldalai: